Hygge

Hygge… Számomra ez a fogalom 2 évvel ezelőtt vált ismertté. Az a bizonyos érzés ami a szó mögött van, viszont sokkal régebb óta jelen van az életemben. Pontosabban abban az életben amit nagyon szeretnék élni.

Aki ismeri a kifejezést, talán még a róla szóló könyvet is elolvasta, annak egyértelmű mire is utaltam pontosan, aki nem, annak röviden megpróbálom leírni.

A hygge szerintem nem más, mint az élet élvezete az adott pillanatban. Leülni egy bögre kávéval miközben a kedvenc újságunkat lapozgatjuk – hygge. Sütögetni a kertben a barátainkkal – hygge. Sétálni az erdőben miközben a kedvenc zenéinket hallgatjuk – ez is hygge.

Látszólag nagyon egyszerűnek tűnik, hiszen mindenki ezt szereti, vagy legalábbis szeretné csinálni. Ami mégis megnehezíti, az az idő.

Mindenkinek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen… Szokták mondani a bölcsek. Nos, én mindennap szeretnék az erdőben sétálgatni, zenét hallgatni, olvasni, filmeket nézni, kedvemre főzni, kerti partyt rendezni, társasjátékozni… De! Ha én ezeket csinálom minden nap, ki vezeti a háztartást? Ki gondoskodik arról, hogy minden nap legyen friss ebéd? Ki megy el bevásárolni?

Mindenre szeretnénk időt, és valahogy mégsem jut úgy igazán semmire.

A hygge az adott pillanat átélése, de úgy igazán!

Hallgatni a gyermeked nevetését, miközben puszilgatod. Hallgatni ahogy a levegőt veszi, miközben alszik. Érezni, ahogy a kezedet fogja vagy beszívni az illatát. Ha nem is tudunk minden nap a kertben sütögetni, ezekre mindig kell, hogy időt szánjunk. Hiszen az ilyen pillanatokért érdemes élni, de úgy igazán! 🙂