Egy 15 hónapos kisfiú büszke anyukájaként kijelenthetem az anyaság igenis fárasztó!
24 óra, csupán ennyink van, hogy reggelit készítsünk, beindítsuk a mosást, közben gondolkodjunk mi legyen az ebéd, de hopp valami nincs itthon, gyorsan menjünk bevásárolni, sebaj, legalább levegőzik a gyerek.
Kész az ebéd, két kavarás közben pelenka csere, játék, teregetés, ne menj oda, tedd azt le, egyél, igyál, de már lassan álmos lesz, te meg nyűgös, mert a napi ajánlott 5X-i étkezésből még csak egyet teljesítettél, holott már dél is elmúlt.
Na de legalább a gyerek evett, gyors pelenka csere, altatás és jöhet a várva várt “énidő”.
Korábban ez nálam 1,5 óra kávé szünetet jelentett pinterest böngészéssel egybekötve, de az egészséges testképhez nem volt elegendő a motiváló fényképek gyűjtögetése. Így alvás idő = edzés idő.
Szem becsuk, így mintha nem is állna egy halomban a mosogatni való, és a játékok se lennének annyira útban. 45 perc edzés, zuhany, ebéd és ha még belefér a korábban említett pinterestes kávé.
Ébredés, rendrakás, séta, uzsonna… Hopp máris este van, jöhet a fürdés, vacsora, altatás, zuhany, rendrakás, esetleg egy sorozat, csakhogy ne keljek fel olyan kipihenten, az úgy nem buli 🙂
24 óra… Nálunk így néz ki
Hygge
Hygge… Számomra ez a fogalom 2 évvel ezelőtt vált ismertté. Az a bizonyos érzés ami a szó mögött van, viszont sokkal régebb óta jelen van az életemben. Pontosabban abban az életben amit nagyon szeretnék élni.
Aki ismeri a kifejezést, talán még a róla szóló könyvet is elolvasta, annak egyértelmű mire is utaltam pontosan, aki nem, annak röviden megpróbálom leírni.
A hygge szerintem nem más, mint az élet élvezete az adott pillanatban. Leülni egy bögre kávéval miközben a kedvenc újságunkat lapozgatjuk – hygge. Sütögetni a kertben a barátainkkal – hygge. Sétálni az erdőben miközben a kedvenc zenéinket hallgatjuk – ez is hygge.

Látszólag nagyon egyszerűnek tűnik, hiszen mindenki ezt szereti, vagy legalábbis szeretné csinálni. Ami mégis megnehezíti, az az idő.
Mindenkinek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen… Szokták mondani a bölcsek. Nos, én mindennap szeretnék az erdőben sétálgatni, zenét hallgatni, olvasni, filmeket nézni, kedvemre főzni, kerti partyt rendezni, társasjátékozni… De! Ha én ezeket csinálom minden nap, ki vezeti a háztartást? Ki gondoskodik arról, hogy minden nap legyen friss ebéd? Ki megy el bevásárolni?
Mindenre szeretnénk időt, és valahogy mégsem jut úgy igazán semmire.
A hygge az adott pillanat átélése, de úgy igazán!
Hallgatni a gyermeked nevetését, miközben puszilgatod. Hallgatni ahogy a levegőt veszi, miközben alszik. Érezni, ahogy a kezedet fogja vagy beszívni az illatát. Ha nem is tudunk minden nap a kertben sütögetni, ezekre mindig kell, hogy időt szánjunk. Hiszen az ilyen pillanatokért érdemes élni, de úgy igazán! 🙂
Bemutatkozás
Sziasztok! Eszter vagyok, 29 éves. Jelenleg egy kisvárosban élek a férjemmel és a kisfiunkkal Gergővel.
Ezt a blogot elsősorban azért hoztam létre, hogy leírhassam mindazon gondolataimat, ami összegyűlik a nap végére.
Ennél fogva nem tudnék megjelölni egy vagy két témakört, de még hármat sem, hogy miről is fognak szólni a bejegyzéseim, de annyi biztos, hogy magáról az életről. Élet egy külföldön dolgozó férj mellett, élet egy másfél évessel, élet a mindennapok körforgásában.
Célul tűztem ki magam elé, hogy korábban megálmodott vágyaim ne maradjanak álmok, váljanak törekvésekké. Ehhez úgy gondolom szükség van egy láthatatlan közönségre, legyen az akár képzeletbeli, akár valós, hogy igenis kelljen bizonyítanunk. Első körben magunknak, gyermekeinknek, szeretteinknek és úgy általában a világnak!
Köszönöm ha követsz ezen az úton, ugyanis egyik álmom, hogy én is motiválhassak valakit, ahogyan engem motiválnak sokan!
Eszter

